József Attila: Könnyű emlékek...

Könnyű emlékek, hova tüntetek?

Nehéz a szívem, majdnem zokogok.

Már nem élhetek meg nélkületek,

már nem fog kézen, amit megfogok.

Egy kis játékot én is érdemelnék-

libbenjetek elő, ti gyönge pillék!

Emlékek, kicsi ólomkatonák,

kikért annyira sóvárogtam én

s akiknek egyengetem szuronyát-

törökök, búrok, gyüljetek körém!

Kis ágyuk, ti is álljatok föl rendben!

Nehéz a szívem. Védjetek meg engem!

1937 [?]