This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Szabó Lőrinc: Egyedül

Portre of Szabó Lőrinc

Egyedül (Hungarian)

Testvérkém, fáj, hogy egyedül vagyok,

fáj a nappal ezer ugráló szine.

 

Fáj, hogy annyian megszólítanak,

de azért senki se simogatná meg homlokomat.

 

Gyengébb vagyok én az almavirágnál

és leheletnyi holdfénynél is szelídebb.

 

Fehér galambok alszanak álmaimban:

nem szabad fölébrednem, hogy fel ne riasszam őket!

 

Ha felriadnának, meglátnák, mily gonosz vagyok,

milyen irigy és hazug és civakodó.

 

Ezért kell mindig csöndben maradnom, akkor is

ha ijedt harangokat dobál be a szél az ablakon.

 

Sírok, -

és szavaim halottan hullanak lábaimhoz.

 

Sírok, -

és a szomszéd fa se hallja meg könnyeimet...



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://csicsada.freeblog.hu

minimap