Baka István: Circumdederunt (Circumdederunt in Italian)

                                      H. G. emlékének

A szürkület patkánya már előbújt
éles fogakkal feltöri a Nap
dióhéját s farkával félresöpri
a szalmaszál-sugarakat

mint ruhásszekrénynek az éjnek
szétnyílnak ajtószárnyai
vállfán lóg Isten sok megunt palástja
s a Megváltó vérbűzös rongyai

e világ-pincében ahol körülkerítnek
Isten-szemét és Sátán-limlomok
mióta várom már ki szabadít meg
és rémlik olykor ott fönn láb dobog

álmomban mintha elhagyott lakásom
látnám bár nincsen semmi más tudom
patkányok árnyak s néha egy homályos
fénycsík a felhő-pókhálós falon

(1982)

In ricordo di H. G.

Il ratto del crepuscolo è già sgusciato
fuori con i denti taglienti rompe
il guscio di noce del Sole e con la coda
spazza via i fil di paglia - raggi di luce

come i battenti di un armadio per i vestiti
si spalancano quelli della notte dove
i mantelli di Dio venuti a noia e dal sangue
puzzolenti cenci del Redentore son appese

in questo mondo – cantina dove son circondato
dal Dio - spazzatura e dal Diavolo - rigatteria
da tanto che aspetto qualcuno per liberarmi
a volte mi par di sentir’ del trapestio di sopra

come se nel sonno vedessi il mio alloggio dimesso
che oltre non vi sia null’altro questo è sicuro
ombre dei ratti e a volte una offuscata striscia
di luce sulla parete coperta da nuvola -  ragnatela

(1982)