Ady Endre: Lázár a palota előtt

Portre of Ady Endre

Lázár a palota előtt (Hungarian)


I


Éjfél, valaki duskál:
Neszt küld a drága palota.
Pénzt olvas valaki.
Zenék zenéje:
Nem hallottam még ilyet soha.

Selymes papirok
Im, halk és büszke zsoltárra gyújtnak.
Csilingelnek a kölyök-ércek.
Zeng az arany
S az én könnyeim hullnak.

S én a palotát támasztom.
Zúg, megtolul, viharzik a zene.
Milyen zsolozsma,
Mintha a világ
Minden öröme benne zengene.

Kié az a pénz?
Az én könnyeim hullnak.
Száradjon el a keze,
Gonosz és boldog keze
A nyomorultnak.

II


Egy cifra házban
Örömben, lázban
Összegyültek a gazdagok.
Énekeltek a gazdagok
Egy cifra házban.

Az utca sarkán
Ime, vad, harsány
Zsoltár zendül. Lázár dalol,
Fölnéz a házra és dalol
Az utca sarkán.

Mélyén az éjnek
Mint támad ének?
Elsáppadnak a gazdagok,
Elnémulnak a gazdagok
Mélyén az éjnek.

S csönd, Lázár hallgat.
Tapsot a dalnak.
És tapsolnak a gazdagok,
Hahotáznak a gazdagok.
S csönd, Lázár hallgat.

III


Ősszel és szomorúan jön meg
Az öreg Lázár a Bibliából
S a gazdagok félve köszönnek.

Lázár lélegzik, lépdel, hallgat.
Látatlanul vele érkeznek
Régi, nagy, béna, ős hatalmak.

Lázárnak néha melle hördül,
Szeretne egy nagyot kacagni,
De a szája sírásra görbül.

Lázár az örök őszi béna
S a Földön, még, szokás örülni.
Ő is szeretne néha-néha.

Ő is szeretne táncra kelni
S rőt erdőkben, rőt szatirokkal
Tréfás dudánál énekelni.

Be is áll az öröm-piacra,
Rossz mellével asszonyokat vár
S valamit, amitől kacagna.

Óbort és mustot hoz elébe
A gazdagok megriadt nyája
S ő bekóstol az édes lébe.

Bekóstol s testét megcsiklandja
Olykor egy lány, olykor egy asszony
S ez a Lázár örök kalandja.

Asztmás melléből fuldokolva
Jön föl az Ősznek köhögése,
Mintha egy csúf kéj-sóhaj volna.

Erre a köhögős örömre
Elfakulnak szívek és arcok:
Ősz lesz. Mintha a Halál jönne.[1]



[1] Kézirat (a több részes költeményből csak a III. szerkezeti egységnek maradt fenn kéziratos dokumentuma, a továbbiakban ennek az adatait, leírását adjuk): Autográf, ceruzával írt tisztázat törlésekkel, beszúrásokkal, 3 fólió. 1–2. f.: 210×170; 3. f.: 235×152 mm. – Cím: II. Az öreg Lázár. A címet megelőző sorszám arra utal, hogy a tisztázat a BN 1907. szeptember 8-i számának nyomdai előállításához készült; erre vall a fóliók számozása is: 1. f.: –3–, 2. f.: –4–, 3. f.: –5–. – Aláírás nélkül. – Mindhárom fólió hosszirányban kettétépve, a tépésnél ragasztószalaggal a verzón összeragasztva. A 3. fólió erősebben sárgult, kissé szakadozott, s ugyanennek a fóliónak a hátoldalán a BN nyomtatott körirata. – A kézirat László Gyula (Bp.) tulajdonában.

Első megjelenés [a több részes költeményt Ady nem egyszerre publikálta, ezért a megjelenési adatokat a megfelelő tagolásban közöljük): I. rész: BN 1906. április 29. XI. évf. 117. sz. 2. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel Lázár átkot mond címen a Sírás az Élet-fa alatt c. vers után közli.) 



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu/
Publication date

minimap