Ady Endre: Magyar fa sorsa

Lelkemben a magyar fa

Lombjai esnek, hullnak:

Lombosan, virágosan,

Így kell, hogy elpusztuljak.

Hejh-hajh, Szilvániából,

Erdők helyéről jöttem:

Lomboztam ima helyett

S keveset könyörögtem.

Ontottam a virágot,

Virultam jóban-rosszban:

Mások gyümölcsösödtek,

Én mindig virágoztam.

Öreg vagyok s pogányul

Imát még most se mondok:

Hulljatok csak halálig

Magyar virágok s lombok.