Vánoční Rondel (Cseh)
Už opět přichází ten čas - a navrací se stále znova, kdy temno noci probil jas božího vtěleného Slova.
Zvěst stará, každým rokem nová, že Bůh sestoupil mezi nás, nabývá tvaru, zvuku zas - a navrací se stále znova.
»Ať temno zloby, zášti mráz propálí zvěst ta nadčasová, Ať padnou pouta Adamova, sobecká mezi lidmi hráz ... « tak každým rokem volá hlas |
Karácsonyi körvers (Magyar)
Már megint közeleg az idő - és visszatér örökkön újra, midőn sötétből fény jő elő Szó, Isten testet öltött útja.
Öreg hír indult megint útra, hozzánk jőni láttuk az Istent, alakot és hangot ölt újfent - és visszatér örökkön újra.
»Álnok fagyot, haragos homályt örökös hír taszítsa lángba, Ádámnak hadd hulljon hát lánca, szűkmarkú nép bontson akadályt...« egy hang, mely évente tör magányt - és visszatér örökkön újra.[1]
[1] Illyés Gyula emlékére. Nagymamája karácsonykor "A frissen húzott ágynemű közé rakta az épp kisült négy kenyeret... Soha otthonibb fekhelyet!" (Lásd a Fagyhidegben, lángmelegen c. versét).
|