Nezval, Vítězslav: Búcsúzunk s lobog a kendő (Sbohem a šáteček Magyar nyelven)

Sbohem a kdybychom se nikdy nesetkali
bylo to překrásné a bylo toho dost
Sbohem a kdybychom si spolu schůzku dali
možná že nepřijdem že přijde jiný host

Bylo to překrásné žel všecko má svůj konec
Mlč umíráčku mlč ten smutek já už znám
Polibek kapesník siréna lodní zvonec
tři čtyři úsměvy a potom zůstat sám

Sbohem a kdybychom si neřekli už více
ať po nás zůstane maličká památka
vzdušná jak kapesník prostší než pohlednice
a trochu mámivá jak vůně pozlátka

A jestli viděl jsem co neviděli jiní
tím lépe vlaštovko jež hledáš rodný chlév
Ukázalas mi jih kde máš své hnízdo v skříni
Tvým osudem je let mým osudem je zpěv

Sbohem a bylo-li to všecko naposledy
tím hůře mé naděje nic vám už nezbude
Chcem-li se setkati nelučme se radš tedy
Sbohem a šáteček Vyplň se osude!

Isten veled és ha nem találkoznánk
tudd, hogy szép volt de vége a zenének.
S ha a múltat mégis visszasírnánk,
meglehet a trillák más lantján zenélnek.

Csudaszép volt, sajnos minden véges éltű.
Hallgass lélekharang, e bánatot ismerem!
Búcsúcsók keszkenő sziréna hajócsengettyű,
mosolyszirmaid magányosan idézgetem.

Isten veled és ha már nem beszélnénk,
maradjon e világon kis emlék utánunk,
akár légies keszkenő vagy halk levélkék,
aranyfelszín bódító illata, amit imádunk.

Ha láttam nyugatot, mi másnak csak kelet,
jobb így, fészked kereső kis fecském.
Megmutattad nékem titkos déli lakhelyed.
Repülés végzeted s a dalé enyém.

Isten veled és ha ez volt az utolsó,
hitem óriás, örökül mást nem hagyok.
Ha várjuk még egymást, el búcsúszó!
Isten veled s kendő Sorsom felragyog!