Éluard, Paul: Eleven halálom (Ma morte vivante Magyar nyelven)

Dans mon chagrin, rien n'est en mouvement

J'attends, personne ne viendra

Ni de jour, ni de nuit

Ni jamais plus de ce qui fut moi-même

Mes yeux se sont séparés de tes yeux

Ils perdent leur confiance, ils perdent leur lumière

Ma bouche s'est séparée de ta bouche

Ma bouche s'est séparée du plaisir

Et du sens de l'amour, et du sens de la vie

Mes mains se sont séparées de tes mains

Mes mains laissent tout échapper

Mes pieds se sont séparés de tes pieds

Ils n'avanceront plus, il n'y a plus de route

Ils ne connaîtront plus mon poids, ni le repos

Il m'est donné de voir ma vie finir

Avec la tienne

Ma vie en ton pouvoir

Que j'ai crue infinie

Et l'avenir mon seul espoir c'est mon tombeau

Pareil au tien, cerné d'un monde indifférent

J'étais si près de toi que j'ai froid près des autres.

Nem változik bánatom moccanatlan

várok és nem jön senki se

se nap se éjszaka

se az aki én voltam egykor

Szemem szemedtől elszakadt

kihuny a ragyogás a bizalom szememben

a szám a szádtól elszakadt

a szám elszakadt a gyönyörtől

a szerelem az élet ízétől elszakadt

kezem kezedtől elszakadt

kihullajt mindent a kezem

lábam lábadtól elszakadt

nem lép többé a lábam mert immár útja sincs

súlyomat elfelejti és el a pihenést

Látnom rendeltetett mint huny ki életem

az életeddel

kezedben nyugvó életem

amelyet végtelennek hittem

Jövőm reményem a sírom amelyet úgy vesz

a közömbös világ körül mint a tiédet

Oly egy voltam veled hogy más mellett dideregnék.