Jacob, Max: Rue Ravignan (La rue Ravignan Magyar nyelven)

"On ne se baigne pas deux fois dans le même fleuve",

disait le philosophe Héraclite.

Pourtant, ce sont toujours les mêmes qui remontent !

Aux mêmes heures, ils passent gais ou tristes.

Vous tous, passants de la rue Ravignan,

je vous ai donné les noms des défunts de l´Histoire !

Voici Agamemnon ! voici Mme Hanska ! Ulysse est un laitier !

Patrocle est au bas de la rue

qu´un Pharaon est près de moi.

Castor et Pollux sont les dames du cinquième.

Mais toi, vieux chiffonnier, toi qui, au féerique matin

viens enlever les débris encore vivants

quand j´éteins ma bonne grosse lampe,

toi que je ne connais pas, mystérieux et pauvre

chiffonnier, toi, chiffonnier, je t´ai nommé

d´un nom célèbre et noble,

je t´ai nommé

Dostoïevsky.

„Az ember sose fürdik kétszer ugyanabban a folyóban", mondta

a bölcs Hérakleitosz. Errefelé viszont mindig ugyanazok az

emberek járnak. Ugyanabban az órában, szomorúan vagy vidáman.

Ravignan utcai járókelők, mindnyájatoknak egy-egy nevet

adtam, a történelem halottaiét! Íme, itt megy Agamemnón!

amott pedig madame Hanska! Ulyxes, a tejkihordó! Patroklosz

ott van az utca végén, mellettem meg egy Fáraó! Castor és

Pollux két hölgy ott fenn az ötödik emeleten. De néked, öreg

rongyszedő, néked, aki e tündéri reggel összeszeded járásközben

a még eleven hulladékot, mikor én épp kioltom az én kövér

lámpámat, néked, akit nem ismerek, szegény, titokzatos rongyszedő,

néked, a jámbor rongyszedőnek, híres

és nemes nevet adtam,

úgy hívlak, hogy

Dosztojevszkij.