Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Sárközi György: Gocce di pioggia (Esőcseppek Olasz nyelven)

Sárközi György portréja

Esőcseppek (Magyar)

Eljön a nap, hogy többet nem leszek,
a könyvespolcon kis kötet leszek.
Mi életem volt: öröm, szenvedés,
sötét sorok örök csendjébe vész.
     *
Néhanapján egy kéz értem kinyul,
s zörgő lapjaimon váratlanul
fölsüt egy szó, mint másvilági hold,
s uj életet kezd, ki fölém hajolt.
     *
Gomolygó századok fojtó ködöt
lehellnek szét a holt sorok fölött:
tartsátok lapjaim a fény felé
és lássátok meg rejtett vizjelét!
     *
Holtan is élek, míg irgalma tart
a papirosnak s míg a fölkavart
korok örvénye majdan elnyeli
min szólt a dal, az ősi nyelvet is.
     *
Mint lehellet a hideg ablakon,
úgy sorvad el emlékem egy napon
s mint a porszem, mely sivatagba hull,
az időbe veszek nyomtalanul.

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttps://moly.hu/

Gocce di pioggia (Olasz)

Verrà il giorno, in cui io non ci sarò,
sarò sullo scafale dei libri un piccolo libro.
Quel ch’è stata la mia vita: gioia, dolore,
si perde nell’eterno silenzio delle righe.
                           *
Talora, per prendermi una mano s’allunga,
e sulle mie pagine fruscianti s’illumina
una parola, come la luna d’oltretomba,
e per chi mi sfoglia, inizia una nuova vita.
                            *
Secoli vorticosi spargono nebbia
asfissiante sopra le righe morte:
volgete le mie pagine verso la luce,
e scoprite la sua filigrana nascosta!
                             *
Vivrò anche da morto, finché la clemenza
della carta dura, e finché il turbine delle
ere sconvolte un giorno inghiotte anche
la lingua antica in cui la poesia parlava.  
                               * 
Come l’alito sulla finestra fredda,
così deperirà un giorno il mio ricordo
e come un granello, caduto nel deserto,
senza lasciar’ tracce mi perderò nel tempo.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap