József Attila: Könnyű emlékek...

Könnyű emlékek, hova tüntetek?
Nehéz a szívem, majdnem zokogok.
Már nem élhetek meg nélkületek,
már nem fog kézen, amit megfogok.
Egy kis játékot én is érdemelnék-
libbenjetek elő, ti gyönge pillék!

Emlékek, kicsi ólomkatonák,
kikért annyira sóvárogtam én
s akiknek egyengetem szuronyát-
törökök, búrok, gyüljetek körém!
Kis ágyuk, ti is álljatok föl rendben!
Nehéz a szívem. Védjetek meg engem!

1937 [?]