Hajnal Anna: Coleottero chiuso nell'ambra (Borostyánkőbe zárt bogár Olasz nyelven)

Borostyánkőbe zárt bogár,
még látszik hajszálgyenge csápja,
belezárta a lágy halál
a kemény hallhatatlanságba.

Itt csillog mint üveg mögött,
egykori vergődése hol van?
sírt, bogárhangon zümmögött,
elszállt a sírás, mondd meg hol van?

bezárva, páncélos halott,
örökre rajta díszruhája, –
az a kis lélek van, ha volt,
köröz hangtalan zuhanása.

1959

Coleottero chiuso nell’ambra,

la sua antenna fina si vede ancora,

la morte morbida l’ha incastrata,

nell’immortalità granitica.

Brilla qui, come se fosse dietro un vetro,

il suo dibattersi di una volta che fine ha fatto?

ha pianto, ronzava con voce di coleottero,

il pianto è volato via, dimmi dov’è finito?

rinchiuso, morto corrazzato,

l’abito di cerimonia per sempre indosso, -

quella piccola anima c’è, se c’era,

gira senza suono la sua caduta.