Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Reményik Sándor: I soldati (A katonák Olasz nyelven)

Reményik Sándor portréja

A katonák (Magyar)

Külön-külön mind csöndes emberek, 
Egy-egy tavaszból őszbe hajló ág, 
Együtt: a katonák.

Külön-külön, úgy lehet, mindenik 
Beleborzadna, mikor öldököl, 
Együtt: egy rettentő, véres ököl.

Külön-külön halk, bús pásztortüzek, 
Itt-ott csillan a lángjuk tétován, 
Együtt: egy hömpölygő tűzóceán.

Magukra mind külön kis életek, 
Fáradt ívük magasból mélybe száll, 
Együtt, jaj együtt: a halál.

 

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttp://vers-versek.hu/

I soldati (Olasz)

Uno ad uno, sono tutti uomini silenziosi,
Ramo che dalla primavera in autunno volge,
Insieme: son soldati.

Uno ad uno, può darsi che ognuno
Avrebbe raccapriccio ad uccidere,
Insieme: terribile pugno sporco di sangue.

Uno ad uno, son mesti fuochi pastorali,
La loro fiamma qui e là indeciso balena,
Insieme: un oceano travolgente di lava.

Uno ad uno, sono tutte piccole vite,
L’arco della loro vita stancamente si declina.
Insieme, ahimè insieme: sono la morte.

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap