Hatvankilenc (Magyar)
Ez a sírbolt világ volt, s most kitárta
Sötét mélyét, mint egy leprás torok.
Kapaszkodj jól a kósza holdsugárba,
Mint őseid, a conquistador - ok.
Földrészek zengenek a tünde fényben,
Nyög s vijjog, mint Memnón - szobor,
a föld.
Felelj a magányosok énekével,
Mind kántál, aki sorsot örökölt.
Feltöltő | Cikos Ibolja |
Kiadó | Helikon |
Az idézet forrása | Verseskönyv |
Megjelenés ideje | 2015 |
|
Sessantanove (Olasz)
Questa tomba era un mondo, ora è dischiuso Il suo abisso oscuro, come un fosso lebbroso. Aggrappati forte sul raggio di luna vagante, Come i tuoi avi, i conquistadores. Continenti risuonano nella luce effimera, Geme e squittisce, come la statua di Memnone, la terra. Rispondi con il canto dei solitari, Avendo ereditato un destino, salmodiano tutti.
Feltöltő | Cikos Ibolja |
Kiadó | Helikon |
Az idézet forrása | Verseskönyv |
Megjelenés ideje | 2015 |
|