Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kálnoky László: A fény fonákja

Kálnoky László portréja

A fény fonákja (Magyar)

A fáradt szél kékes foszlányai,

merev mozdulatok egyformasága.

Egy molyrágta arc megmerül

a szürkület mosdóvizében.

 

Alig felfogható hang:

egy ág hullása az emlékezetben.

 

Terasz, hol sárga fű tenyészik

a nagy kőasztalon.

Ki hinné, hogy itt egyszer vacsoráztak,

s megszelték a nyöszörgő kenyeret.

 

Inas, szikár árnyékok járnak erre,

a rég halottak képei,

s félresiklanak a kinyújtott kéz elől.

 

Ha jönne végre egy,

kinek hajában hullócsillagok,

s tekintetében egy sereg hal el,

nyomában a sötétség

az elszivárgó fény fonákja lenne.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/display

minimap