Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Szilágyi Domokos: I girasoli (Napraforgó(k) Olasz nyelven)

Szilágyi Domokos portréja

Napraforgó(k) (Magyar)

P. B.-nak
 
Egyedül vagyok, mint a sárga
napraforgó szomorúsága,
s mint ki termett szomorúságra,
szólani szórt igét,
úgy szólom szét, marokra fogva,
fémes búzám – kit sziklafokra,
kit bölcsen termő talajokra –
talán a sors kivéd.
 
Mint ki termett szomorúságra,
egyedül vagyok, mint a sárga
napraforgó szomorúsága –
talán a sors kivéd.
Igéim – vérem szólva szórtam,
nem kérdeztek csak válaszoltam,
ügyetlen én (mindig ki voltam),
mint olyan, aki vét.
 
Egyedül vagyok, én, a napra
törő virág, mind magasabbra,
bánatom féloldalra csapva,
akár a sárga sziromsapka,
s ha majd e földi lét
kivet magából, hogy kiköpve –
kóricáljanak mindörökre
– mert visszatérés nincs a rögre –
hagyván halott igét.
 
1976
 
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttps://moly.hu/

I girasoli (Olasz)

Per B. P.
 
Sono solo come la tristezza
del girasole giallo,
come chi per la tristezza è nato
e sparge i verbi in giro,
spargo così il mio grano metallico
a piene mani – sulla roccia alcune,
sui terreni saggiamente fertili le altre –
forse il destino mi preserverà.
 
Come chi per la tristezza è nato,
sono solo come la tristezza
del girasole giallo –
forse il destino mi preserverà.
I miei verbi - mio sangue spargevo parlando,
non mi interpellavano, solamente rispondevo,
imbranato io, (lo son sempre son stato)
come colui, che pecca.
 
Sono solo, io, fiore che mira
verso il sole, sempre più in alto,
la mia tristezza messa di sbieco,
come il berretto dei petali gialli,
e se un giorno l’esistenza terrena
mi espelle, che sputato fuori -
vada errando per l’eternità 
- perché sulla zolla non esiste ritorno -
avendo lasciando il verbo morto.
 
1976
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap