Zahradníček, Jan: Theatrum mundi et Dei (Theatrum mundi et Dei (Rouška Veroničina) in Hungarian)
Theatrum mundi et Dei (Rouška Veroničina) (Czech)Takoví jsme. Taková je to hra Hlediště od jeviště pro přízračnost světla zkornatělého víc nerozeznáš Smích zní jak řinkot převzácných věci zbůhdarma rozbíjených které ustavičně přinášejí odkudsi odjinud než ze světla a slzy glycerinové stékají po falešné tváři tlusto nalíčené jež hraje i hledí na hru svou zatímco v koutcích úst nepravdivých zatímco v koutcích očí v sloup obrácených černé hemžení obstarává bůh much
Jenomže tu a tam
Takoví jsme a tak si zahráváme
Tak bosí překračujeme práh neděle, práh Domu Páně Všichni můžeme zapřít. Všichni se rozprcháme
|
Theatrum mundi et Dei (Hungarian)Ilyenek vagyunk. Ilyen e játék
Játéktér és nézőtér a lidérces kérgű fényben többé nem különbözik Kacaj cseng mintha hiába összezúzott kincsek csörgenének miket szünetlen hordanak nem e világból és glicerin könnyek peregnek vastag sminkű hamis arcon mely míg játszik önnön játékát figyeli mialatt szögletében a hazug szájnak mialatt szögletében a merev szemeknek csődít fekete hemzsegést a legyek ura
Csakhogy imitt-amott
Ilyenek vagyunk és így játszadozunk
Mezítláb így lépjük át a vasárnap küszöbét az Úr Házának küszöbét Mindnyájan megtagadhatjuk. Mindnyájan szétszéledünk
|