Nordbrandt, Henrik: Mikor elválunk (Når vi forlader hinanden in Hungarian)

Når vi forlader hinanden, forlader vi samtidig

alle de steder, hvor vi har været sammen :

Den forsømte forstad med de røgsværtede huse

hvor vi boede en måned, natlige byer

hvis navne vi har glemt, og stinkende asiatiske hoteller

hvor vi nu og da vågnede i middagsheden

med en følelse af at have sovet i tusind og et år.

Og alle de små, svært tilgængelige bjærgkapeller

langs vejen mellem Athen og Delphi

hvor olielamperne brænder sommernatten igennem

forlader vi samtidig, når vi forlader hinanden.

Mikor elválunk, a helyektől is

elválunk, ahol együtt jártunk:

A lepukkant elővárosoktól, a feketefüst házaktól,

egy teljes hónapig voltak az otthonunk, meg az éjszaka

névtelen, feledésbe merült városaitól, a bűzös

ázsiai hotelektől, ahol állandóan felvert minket

a forróság, s úgy tűnt, ezeregy éjszakát átaludtunk.

S a kis kápolnáktól a meredek hegyen,

a fényárban úszó úttól,

nyár volt, este, Athén és Delphi közt.

Mindettől elválunk, mikor elválunk.