Benn, Gottfried: Finis Poloniae
Finis Poloniae (German)Finis Poloniae eine Redewendung, die abgesehn von ihrem historischen Inhalt das Ende großer Reiche bedeutet.
Verhexte Atmosphäre, alles atmet beklommen, Zwitterluft - falls sie Gedanken hätte, wären es solche an uneuropäishe Monsune und gelbe Meere.
Das Große geht an sich selbst zugrunde, spricht zu sich selbst den letzten Laut, das fremde Lied, meistens verkannt, gelegentlich geduldet -
Finis Poloniae - vielleicht an einem Regentag, wenig beliebt, doch für den vorliegenden Fall ein Geräusch von Glücken und dann das Hornsolo, im Anschluß eine Hortensie, die ruhigste der Blumen, die bis November im Regen aushält, leise auf die Grube.
|
Finis Poloniae (Hungarian)Finis Poloniae — kifejezés, mely történelmi tartalmától függetlenül a nagy birodalmak végét jelenti.
A légkör elvarázsolt, mindenki szorongva lélegzik, s a miazmás levegő, ha gondolatot szülne, más földrészek monszunjait idézné és sárga tengereket.
A nagyság elpusztítja önmagát, az utolsó szót magának mondja ki, idegen dal az, többnyire félreértett, csak néha eltűrt —
Finis Poloniae — talán egy esős, szomorkás napon, bár az adott esetben egy hangot a boldogság is hallatott, azután kürtszóló, hozzá egy szál hortenzia, a virágok legnyugodtabbika, mely novemberig tart az esőben, jeltelen sírra nesztelen.
|