Bobrowski, Johannes: Eszter (Eszther in Hungarian)

Das ist
Mein Volk.
Das sich zerstreut
unter die Völker
und sitzt im Tor.
 
Auf den Steinen
der Wildgesichtige
richtet sich auf, die Länder
läßt er ruhen, das Gold
geht mit Flammen
über sein Haupt, er hört mich:
 
Komme ich um,
so komme ich um, ich erschrak,
deine Herrlichkeit mit
Blitzen jagt durch den Himmel,
das springende Blut
der Trompeten
baut mein Haus.

Ez az én
népem.
Mely szétszóródik
a népek között
és a kapuban ül.
 
A köveken
a vadtekintetű
fölemelkedik, az országokat
nem bolygatja, az arany
lángokkal repül
feje fölé, hallja szavam:
 
Ha elpusztulok,
hát elpusztulok, megrémültem,
a te dicsőséged
villámokat kerget az égen át,
a trombita
szökellő vére
építi házamat.