Busta, Christine: Titkos templomom falain (An den Wänden meiner heimlichen Kirche in Hungarian)

An den Wänden meiner heimlichen Kirche,

die ich mir selber mit Bildern ausmale,

sind sie alle erlöst beisammen:

Der gute Hirte neben dem zottigen Pan,

umwimmelt von Schafen und Ziegen samt Böcken,

der verlorene Sohn im Gespräch mit Odysseus,

Petrus, der auf dem Wasser geht,

und Arion auf dem treuen Delphin,

Sankt Franziskus, singend mit Orpheus,

Magdalena, Leda umarmend.

Und inmitten von zierlichem Unkraut

viele Kamele und Esel,

von ihrer Bürde befreit

wie die Wölfe vom Hunger.

Auch Ritter Georg,

umschwänzelt vom weihrauchatmenden Drachen,

goldenäugige Löwen, stöbernd in Folianten

mit Hieronymus, ihrem Freund,

prächtige Fliegenpilze bei kindlichen Pfifferlingen

und Pfauen, demütig umfächelnd

die Schmerzenmutter Marie.

Auf dem Altarbild reicht

Veronika dem Judas das Schweißtuch

gegen den Strick der Verzweiflung.

Titkos templomom falain,

miket én festek ki képekkel magamnak,

megváltva mind együtt vannak :

A Jó Pásztor a bozontos Pánnal,

körülnyüzsgik bárányok és kecskék a bakkal,

a tékozló fiú beszélget Odüsszeusszal,

Péter, aki a vizen jár

s Arion a hűséges delfinen,

Szent Ferenc énekel Orpheusszal,

Magdolna - Lédát öleli át.

Kecses gyom közepette

sok teve és szamár,

terhüktől megszabaditva,

mint éhségüktől a farkasok.

Szent György körül farkcsóválva

tömjént lehelő sárkányok,

aranyszemű oroszlánok fóliánsokban kutatnak

Hieronymussal, a barátjukkal,

pompás légyölő galócák gyermekded csirkegomba mellett

és pávák alázatosan körüllegyezik

a Fájdalmas Szűzanyát, Máriát.

Az oltárképen Veronika

Júdásnak nyújtja kendőjét a kötél helyébe,

hogy a kétségbeesés verejtékét letörölje.