Hüttenfenster (German)
Das Aug, dunkel: als Hüttenfenster. Es sammelt, was Welt war, Welt bleibt: den Wander- Osten, die Schwebenden, die Menschen-und-Juden, das Volk-vom-Gewölk, magnetisch ziehts, mit Herzfingern, an dir, Erde: du kommst, du kommst, wohnen werden wir, wohnen, etwas - ein Atem? ein Name? - geht im Verwaisten umher, tänzerisch, klobig, die Engels- schwinge, schwer von Unsichtbarem, am wundgeschundenen Fuß, kopf- lastig getrimmt vom Schwarzhagel, der auch dort fiel, in Witebsk, - und sie, die ihn säten, sie schreiben ihn weg mit mimetischer Panzerfaustklaue! -, geht, geht umher, sucht, sucht unten, sucht droben, fern, sucht mit dem Auge, holt Alpha Centauri herunter, Arktur, holt den Strahl hinzu, aus den Gräbern, geht zu Ghetto und Eden, pflückt das Sternbild zusammen, das er, der Mensch, zum Wohnen braucht, hier, unter Menschen, schreitet die Buchstaben ab und der Buchstaben sterblich- unsterbliche Seele, geht zu Aleph und Jud und geht weiter, baut ihn, den Davidsschild, läßt ihn aufflammen, einmal, läßt ihn erlöschen - da steht er, unsichtbar, steht bei Alpha und Aleph, bei Jud, bei den andern, bei allen: in dir, Beth, - das ist das Haus, wo der Tisch steht mit dem Licht und dem Licht. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.flytoistros.com |
|
Kunyhóablak (Hungarian)
A szem, sötét: mint egy kunyhó ablaka. Összegyűjti, ami világ volt, világ marad: a vándor- keletet, a lebegőket, az embereket-és-zsidókat, a felhõk népét, mágnesként közeledik, szívujjakkal hozzád, föld: jössz, jössz, lakni fogunk rajtad, lakni, valami
- egy lélegzet? egy név? -
kering az elárvultban, táncolva, esetlenül, az angyal- szárnyak, a láthatatlantól elnehezülve a sebesre nyúzott lábra esnek, a fejnél kiegyenlíti a fekete jégeső, amely ott is hullott, Vityebszkben,
- és akik e földbe vetették, mimetikus páncélökölhorgokkal utolsó magját is kiírják! -,
míg õ kering, kering, keresi, keresi lent, keresi fent, messze, keresi a szemmel, lehozza az Alpha Centaurit, az Arktust, és a sírokból felhozza a fényt,
a gettóba tér, az édenbe, leszüreteli a csillagképet, amelyre neki, az embernek, szüksége van, hogy lakozhasson, itt, az emberek között,
lelépi a betűk hosszát és a betűk halandó-halhatatlan lelkét, az alefhez tér és a zsidóhoz és tovább
felépíti a dávidcsillagot, felragyogtatja, egyszer,
és hagyja kihunyni - ott áll, láthatatlanul, az alfánál és az alefnél, a zsidónál, másoknál, mindenkinél: benned,
Beth - ez a ház, ahol az asztal áll a gyertya fényével, a gyertyafénynek.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://rapaiagnes.blogspot.com/ |
|