Meyer, Conrad Ferdinand: A menny kapujában (Am Himmelstor in Hungarian)

Mir träumt', ich komm ans Himmelstor
Und finde dich, die Süsse!
Du sassest bei dem Quell davor
Und wuschest dir die Füsse.
 
Du wuschest, wuschest ohne Rast
Den blendend weissen Schimmer,
Begannst mit wunderlicher Hast
Dein Werk von neuem immer.
 
Ich frug: »Was badest du dich hier
Mit tränennassen Wangen?« Du sprachst:
»Weil ich im Staub mit dir,
So tief im Staub gegangen.«

Álmomban, édes, láttalak,
hogy mennynek vitt a léptem;
forrásban mostad lábadat
kapuja közelében.
 
Csak mostad, mostad szüntelen –
kápráztam sugarától –
s előlről kezdted sebesen
munkád, ki tudja, hányszor.
 
Megkérdeztem: „Mért fürdeted
lábadat, könnyet ontva?”
„Mert mélyen gázoltam veled –
szóltál - a földi porba.”