Morgenstern, Christian: A teve igeneve (Der Werwolf in Hungarian)

Ein Werwolf eines Nachts entwich
von Weib und Kind und sich begab
an eines Dorfschullehrers Grab
und bat ihn: Bitte, beuge mich!

Der Dorfschulmeister stieg hinauf
auf seines Blechschilds Messingknauf
und sprach zum Wolf, der seine Pfoten
geduldig kreuzte vor dem Toten:

"Der Werwolf" - sprach der gute Mann,
"des Weswolfs, Genitiv sodann,
dem Wemwolf, Dativ, wie man's nennt,
den Wenwolf, - damit hat's ein End."

Dem Werwolf schmeichelten die Fälle,
er rollte seine Augenbälle.
Indessen, bat er, füge doch
zur Einzahl auch die Mehrzahl noch!

Der Dorfschulmeister aber musste
gestehn, dass er von ihr nichts wusste,
Zwar Wölfe gäb's in grosser Schar,
doch "Wer" gäb's nur im Sigular.

Der Wolf erhob sich tränenblind -
er hatte ja doch Weib und Kind!!
Doch da er kein Gelehrter eben,
so schied er dankend und ergeben.

Volt egyszer egy púpos teve,
kit nejtől-családtól szive
egy tanársírhoz, oda vonz,
s így szól: "Kérlek, engem ragozz!"

Kikel sírjából a tanár,
ragozni sírkövére áll;
a szent helyen a jó teve
keresztbe lábakat teve.

A bölcs tanár csupa erély:
"Én >tevék< az Első Személy.
>Te tevél<: ez a Második,
>Ő teve< meg a Harmadik."

A teve e személyeket
szereti s forgat szemeket.
"Ez csak a ragozás fele.
Többes számot is! Ki vele!"

A tanár folytatja eként:
"Az Első Személy itt: >Tevénk<.
A Második >Tevétek< lesz,
>Tevének<: a Harmadik ez."

A teveszem könnyes leve:
">Tevének< az csak egy teve,
>tevéknek<, az jó, tudom én!
Nem tudsz te ragozni, te vén!"

..............................

(Az eredetiben Werwolf = vérfarkas v. farkasember, áll. Wer = ki v. aki, erre épül a szójáték: a németben ennek a szónak nincs többes száma, nem lehet azt mondani, hogy "kik".)