This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Elytis, Odysseas: A bolond gránátalmafa (Η τρελή ροδιά in Hungarian)

Portre of Elytis, Odysseas

Η τρελή ροδιά (Greek)

Σ' αυτές τις κάτασπρες αυλές όπου φυσά ο νοτιάς
σφυρίζοντας σε θολωτές καμάρες, πέστε μου είναι η τρελή ροδιά
που σκιρτάει στο φως σκορπίζοντας το καρποφόρο γέλιο της
με ανέμου πείσματα και ψιθυρίσματα, πέστε μου είναι η τρελή ροδιά
που σπαρταράει με φυλλωσιές νιογέννητες τον όρθρο
ανοίγοντας όλα τα χρώματα ψηλά με ρίγος θριάμβου;

Oταν στους κάμπους που ξυπνούν τα ολόγυμνα κορίτσια
θερίζουνε με τα ξανθά τους χέρια τα τριφύλλια
γυρίζοντας τα πέρατα των ύπνων τους, πέστε μου είναι η τρελή ροδιά
που βάζει ανύποπτη μες τα χλωρά πανέρια τους τα φώτα
που ξεχειλίζει από κελαηδισμούς τα ονοματά τους - πέστε μου
είναι η τρελή ροδιά που μάχεται τη συνεφιά του κόσμου;

Στη μέρα που απ' τη ζήλεια της στολίζεται μ' εφτά λογιώ φτερά
ζώνοντας τον αιώνιο ήλιο με χιλιάδες πρίσματα
εκτυφλωτικά, πέστε μου, είναι η τρελή ροδιά
που αρπάει μια χαίτη μ' εκατό βιτσιές στο τρέξιμο της
ποτέ θλιμένη και ποτέ γκρινιάρα - πέστε μου, είναι η τρελή ροδιά
που ξεφωνίζει την καινούργια ελπίδα που ανατέλλει;

Πέστε μου είναι η τρελή ροδιά που χαιρετάει τα μάκρη
τινάζοντας ένα μαντήλι φύλλα από δροσερή φωτιά,
μια θάλασσα ετοιμόγεννη με χίλια δυο καράβια,
με κύματα που χίλιες δυο φορές κινάν και πάνε
σ' αμύριστες ακρογιαλιές - πέστε μου, είναι η τρελή ροδιά
που τρίζει τάρμενα ψηλά στο διάφανο αιθέρα;

Πανύψηλα με το γλαυκό τσαμπί που ανάβει κι' εορτάζει
αγέρωχο, γεμάτο κίνδυνο, πέστε μου είναι η τρελή ροδιά
που σπάει με φως καταμεσίς του κόσμου τις κακοκαιριές του δαίμονα
που πέρα ως πέρα την κροκάτη απλώνει τραχηλιά της μέρας
την πολυκεντημένη από σπαρτά τραγούδια - πέστε μου είναι η τρελή ροδιά
που βιαστικά ξεθηλυκώνει τα μεταξωτά της μέρας;

Σε μεσοφούστανα πρωταπριλιάς και σε τζιτζίκια δεκαπενταυγούστου,
πέστε μου, αυτή που παίζει, αυτή που οργίζεται, αυτή που ξελογιάζει,
τινάζοντας απ' τη φοβέρα τα κακά μαύρα σκοτάδια της,
ξεχύνοντας στους κόρφους του ήλιου τα μεθυστικά πουλιά,
πέστε μου, αυτή που ανοίγει τα φτερά στο στήθος των πραγμάτων,
στο στήθος των βαθιών ονείρων μας, είναι η τρελή ροδιά;



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.info-grece.com

A bolond gránátalmafa (Hungarian)

Ezeken a vakító-fehér udvarokon, ahová a Déli Szél
süvítve befúj - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely reszket a fényben, gyümölcsként szórva szét nevetését,
és makacsul suttog a szél rohamában - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely megrázza frissen nőtt hajtással tele törzsét,
s boldog borzongással nyitja szét vörösre izzított színeit.

Mikor kinn a mezőn anyaszült meztelen ébrednek a lányok,
sarlóra kapnak, leng szőke hajuk, dőlnek a sarjúrendek:
átforgatják álmaik határait - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely zöld vitorláiba gyanútlanul gyűjti a zöld fényt,
mely megtölti nevüket gondtalan suttogással - mondjátok meg
nekem: ez-e a bolond gránátalmafa, mely szembeszegül a világ viharfelhőivel,

aznap, hogy féltékenyen felékesiti magát hétféle szárnnyal,
magára övezve az örök napot, ezernyi prizmát,
vakítót - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely vad sörényt lobogtat, száz ostorcsapással, s porzik a vágta,
soha nem nyűgös, soha nem nyafogó mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely megnémítja a felkelő reményt –

mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely integet a messzeségnek, lengetve lombját,
ezt a harmatból és tűzből szőtt keszkenőt: vajúdó tenger ezernyi hajóval,
hullámokkal, melyek a még nem ízlelt partoknak
ezeregyszer nekivágnak - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely recsegtetí a csigasort: fent a magasban,

ég s föld közt, hol felhő függ, két szőlőfürt: éget és ünnepre tüzel,
hajthatatlan, nem riasztja veszély - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely a világ közepén megtöri fényével a gonosz mesterkedéseit,
mely végtől végig tapogatja recsegő csigolyáit a napnak,
miközben dünnyög az gyönyörében, nyöszörög - mondjátok meg nekem: ez-e a bolond gránátalmafa,
mely sürögve-forogva kigöngyöli a nappal végselymeit,

felrántja április alsószoknyáját, hangoltatja augusztus tücskeit,
mondjátok meg, ez, aki játszik, aki felindít, ez, aki megbolondít,
letépve magáról a félelem fekete leplét,
aki részeg madarakat önt a nap ölébe -
mondjátok meg: ez, aki szárnyait kitárja a dolgok mellkasában,
mély álmaink mellkasában - ez-e a bolond gránátalmafa?



Uploaded byP. T.
Source of the quotationK. G.

minimap