Palamas, Kostis: Száz hang 25. (Εκατό φωνές 25 in Hungarian)

Δεκάξι χρόνων ήμουνα,
κι αγάπησα την όμορφη Ποθούλα, την παιδούλα.
Της χάρισα μια μέρα την εικόνα μου
μέσα σε μια χρυσή καρδούλα.

Πήρε το χάρισμα η παιδούλα μου, η Ποθούλα μου,
Και ροδοχάραξε η χαρά το κάλλος το χλωμό της.
Κι ύστερα; την εικόνα μου την έσκισε, την πέταξε,
και την καρδούλα κρέμασε στολίδι στο λαιμό της!

Tizenhat éves voltam,
és szerelmes Pothúlába, a szép gyereklányba.
Egy szép napon neki ajándékoztam a képemet
arany szív-medallionba zárva.

Sápadt szépségét rózsapír öntötte el,
hogy átvette Pothúla, a kedves lányka.
Es azután? Összetépte és eldobta a képemet
s az arany szívet ékül aggatta a nyakába.