Colum, Padraic: Vén katona (Old Soldier in Hungarian)

We wander now who marched before,

Hawking our bran from door to door,

While other men from the mill take their flour:

So it is to be an Old Soldier.

Old, bare and sore, we look on the hound

Turning upon the stiff frozen ground,

Nosing the mould, with the night around:

So it is to be an Old Soldier.

And we who once rang out like a bell,

Have nothing now to show or to sell;

Old bones to carry, old stories to tell:

So it is to be an Old Soldier.

Járunk, hol egykor, katonák...

Korpával házalunk... Tovább...

Míg másnak a malom lisztlángot ád.

Ez a vén hadfi sorsa

Bús aggok, lessük a kutyát:

pördül, fagyos földön fut át,

szaglász az éjbe' penész után.

Ez a vén hadfi sorsa!

Egykor, harangok, zendülénk –

ma: nincs eladó csecsebecsénk,

csak vonszolni vén csontunk, mesénk...

Ez a vén hadfi sorsa!