Donne, John: Szent szonettek 3 (Holy Sonnets III. in Hungarian)

O !  might those sighs and tears return again

Into my breast and eyes, which I have spent,

That I might in this holy discontent

Mourn with some fruit, as I have mourn'd in vain.

In mine idolatry what showers of rain

Mine eyes did waste ?  what griefs my heart did rent ?

That sufferance was my sin, I now repent ;

'Cause I did suffer, I must suffer pain.

Th' hydroptic drunkard, and night-scouting thief,

The itchy lecher, and self-tickling proud

Have the remembrance of past joys, for relief

Of coming ills.To poor me is allow'd

No ease ; for long, yet vehement grief hath been

Th' effect and cause, the punishment and sin.

Bár térne vissza mellem és szemem

öblébe mind a sóhaj s könny-folyam,

hogy gyümölcsözne egykor-hasztalan

gyászom, mit e szent háborgás terem.

Mily könnyzáport hullattam szüntelen,

s mily bút szerzett bálványozó agyam?

Eltűrtem a bűnt;most gyötröm magam:

mert tűrtem, kínt hoz rám a türelem.

A rühös kéjenc, éji betörő,

vízkóros korhely, tetszelgő pimasz

múlt gyönyörökkel enyhiti jövő

gyötrelmeit. Csak rám nem vár vigasz,

mert gyászom lassu tűz, de lángja vad,

bűn s büntetés is, ok és okozat.