Housman, A. E.: A Shropshire Lad (XIII)

When I was one-and-twenty

  I heard a wise man say,

`Give crowns and pounds and guineas

  But not your heart away;

Give pearls away and rubies

  But keep your fancy free.'

But I was one-and-twenty

  No use to talk to me.

When I was one-and-twenty

  I heard him say again,

`The heart out of the bosom

  Was never given in vain;

'Tis paid with sighs a plenty

  And sold for endless rue.'

And I am two-and-twenty

  And oh, 'tis true, 'tis true.

Huszonegy voltam akkor,

s intett egy bölcs szava:

„Pennid, fontod kiadjad,

de szívedet soha.

Szórd bár gyöngyöd, rubintod,

vágyad szabad legyen!"

Huszonegy voltam akkor,

beszélhetett nekem!

Huszonegy voltam akkor,

s a bölcs beszélt megint:

„Ki a szívét eladta,

árát megkapta mind.

Ára tengernyi sóhaj,

s örökös fájdalom."

Huszonkettő vagyok már,

s jaj úgy van, úgy, nagyon!