This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Ávilai, Szent Teréz : Élőn s nem magamban élőn (Vivo sin vivir en mí in Hungarian)

Portre of Ávilai, Szent Teréz

Vivo sin vivir en mí (Spanish)

Vivo sin vivir en mí,

y tan alta vida espero,

que muero porque no muero.

 

Vivo ya fuera de mí,

después que muero de amor;

porque vivo en el Señor,

que me quiso para sí:

cuando el corazón le di

puso en él este letrero,

que muero porque no muero.

 

Esta divina prisión,

del amor en que yo vivo,

ha hecho a Dios mi cautivo,

y libre mi corazón;

y causa en mí tal pasión

ver a Dios mi prisionero,

que muero porque no muero.

 

¡Ay, qué larga es esta vida!

¡Qué duros estos destierros,

esta cárcel, estos hierros

en que el alma está metida!

Sólo esperar la salida

me causa dolor tan fiero,

que muero porque no muero.

 

¡Ay, qué vida tan amarga

do no se goza el Señor!

Porque si es dulce el amor,

no lo es la esperanza larga:

quíteme Dios esta carga,

más pesada que el acero,

que muero porque no muero.

 

Sólo con la confianza

vivo de que he de morir,

porque muriendo el vivir

me asegura mi esperanza;

muerte do el vivir se alcanza,

no te tardes, que te espero,

que muero porque no muero.

 

Mira que el amor es fuerte;

vida, no me seas molesta,

mira que sólo me resta,

para ganarte perderte.

Venga ya la dulce muerte,

el morir venga ligero

que muero porque no muero.

 

Aquella vida de arriba,

que es la vida verdadera,

hasta que esta vida muera,

no se goza estando viva:

muerte, no me seas esquiva;

viva muriendo primero,

que muero porque no muero.

 

Vida, ¿qué puedo yo darle

a mi Dios que vive en mí,

si no es el perderte a ti,

para merecer ganarle?

Quiero muriendo alcanzarle,

pues tanto a mi Amado quiero,

que muero porque no muero.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.los-poetas.com/g/tere1.htm

Élőn s nem magamban élőn (Hungarian)

Élőn s nem magamban élőn

oly dicső létért esengek,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Az isteni szerelem

gúzsa, melyben élek itt lent,

rabbá teszi bennem Istent

és szabaddá en-szívem;

ámde látnom gyötrelem

rabságát én Istenemnek,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Jaj! míly hosszú ez az élet!

Míly nehéz a száműzésben,

börtönben, bilincs-kötésben,

hol lelkem fogsága éget!

Szabadulás, már reményed

sajgó kínja mindenemnek,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Jaj! az élet míly siralmas,

hol Uram nem ismerem!

S ha édes a szerelem,

soká várni fáradalmas;

Úr, vess véget a hatalmas

acélnál nyomóbb tehernek,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Puszta bizalom az étkem,

hogy majd meghalnom szabad;

életadó holtomat

megerősíti reményem-,

halál, melyben kél a létem,

ne késs, várlak és esengek,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Ládd, erős a szeretet;

már ne légy terhemre, élet;

ládd, csak az marad tenéked,

elvesztvén megnyerjelek;

jó, ha végórám befed,

édes elhunyás közelget,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Magasságban, fenn-létünkben,

ott kapunk valódi létet:

míg meg nem hal ez az élet,

nem örvendünk életünkben;

halál, többé ne kerülj el,

hagyj elmulnom, hogy élhessek,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Mondd, élet, mi mást adhatnék

bennem élő Istenemnek,

ha nem azt, hogy elveszítlek,

Néki örvendezve mindég?

Bár holtan Hozzá mehetnék,

csak Ő gyujt bennem szerelmet,

meghalok, mert nem halok meg.

 

Távol Tőled, Mindenem,

míly élet mely rám talált,

hol a legnagyobb halált,

nem sejtettet, szenvedem?

Szánakozom lelkemen,

nyomorúságom körülvett,

meghalok, mert nem halok meg.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap