This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Borges, Jorge Luis: Alejandría, 641 A.D.

Portre of Borges, Jorge Luis

Alejandría, 641 A.D. (Spanish)

Desde el primer Adán que vio la noche

Y el día y la figura de su mano,

Fabularon los hombres y fijaron

En piedra o en metal o en pergamino

Cuanto ciñe la tierra o plasma el sueño.

Aqui está su labor: la Biblioteca.

Dicen que los volúmenes que abarca

Dejan atrás la cifra de los astros

O de la arena del desierto. El hombre

Que quisiera agotarla perdería

La razón y los ojos temerarios.

Aquí la gran memoria de los siglos

Que fueron, las espadas y los héroes,

Los lacónicos símbolos del álgebra,

El saber que sondea los planetas

Que rigen el destino, las virtudes

De hierbas y marfiles talismánicos,

El verso en que perdura la caricia,

La ciencia que descifra el solitario

Laberinto de Dios, la teología,

La alquimia que en el barro busca el oro

Y las figuraciones del idólatra.

Declaran los infieles que si ardiera,

Ardería la historia. Se equivocan.

Las vigilias humanas engendraron

Los infinitos libros. Si de todos

No quedara uno solo, volverían

A engendrar cada hoja y cada línea,

Cada trabajo y cada amor de Hércules,

Cada lección de cada manuscrito.

En el siglo primero de la Hégira,

Yo, aquel Omar que sojuzgó a los persas

Y que impone el Islam sobre la tierra,

Ordeno a mis soldados que destruyan

Por el fuego la larga Biblioteca,

Que no perecerá. Loados sean

Dios que no duerme y Muhammad,

Su Apóstol.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.ciudadseva.com

Alexandria, Kr.u. 641 (Hungarian)

Az első Ádámtól kezdve, ki látta

az éjt s napot, és kezének alakját,

az emberek regéltek, kőbe, fémbe

és pergamenre rótták mind, amit csak

a föld bezár, és kiformál az álom.

Íme, előttünk áll művük: a Könyvtár.

Mondják, a belézsúfolt kötetekkel

számban nem versenghet a sivatag

homokja, sem a csillagok. Az ember

ha kimerné, el is veszejtené

az értelmet, a merész szemeket.

Íme az elmúlt századok hatalmas

emlékezete: a kardok, a hősök,

az algebra tömör jelképei,

a végzetet irányító planéták

mélyét fürkésző tudás, a varázs-

erejű füvek és csontok csodája,

a vers, melyben a gyöngédség tovább él,

az Istenség magányos útvesztőit

feltáró tudós teológia,

az alkímia, mely sárban aranyt lel,

s a bálványimádók képzelmei.

A hitetlen úgy tartja: aki éget,

felégeti a múltat. Tévedés.

Az ember virrasztó éjei szülték

a könyvek e végtelenét. Ha mindből

egy sem maradna, újra létrehoznák

minden lapját és mindegyik sorát,

Héraklész minden munkáját s szerelmét,

minden szöveg minden olvasatát.

A Hedzsra első századában Én,

Omár, aki leigáztam a perzsát,

s az Iszlámot elterjesztem a földön,

parancsba adtam fegyvereseimnek,

tűz által emésztessék el a Könyvtár,

nehogy elpusztuljon. Áldva legyen

az Isten neve, aki sosem alszik,

és Mohamed, az Ő Apostola.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://users.atw.hu

minimap