Borges, Jorge Luis: All our yesterdays (All our yesterdays in Hungarian)
All our yesterdays (Spanish)Quiero saber de quién es mi pasado. ¿De cuál de los que fui? ¿Del ginebrino que trazó algún hexámetro latino que los lustrales años han borrado?
¿Es de aquel niño que buscó en la entera biblioteca del padre las puntuales curvaturas del mapa y las ferales formas que son el tigre y la pantera?
¿O de aquel otro que empujó una puerta detrás de la que un hombre se moría para siempre, y besó en el blanco día
la cara que se va y la cara muerta? Soy los que ya no son. Inútilmente soy en la tarde esa perdida gente.
|
All our yesterdays (Hungarian)Tudni szeretném, ki hordozza múltam, azok közül, kik én voltam. A genfi, ki latin hexaméterét elemzi, a tisztító évek sodrába hulltan?
Vagy a kisfiú, ki könyveken ámult apja könyvtárában, sok tarka atlasz domborzatán, s ama vad és hatalmas formán, ami a tigris és a párduc?
Vagy a másik, ki egy ajtón kopogtat, amely mögött valaki halni készen fekszik, s megcsókolja a fénytörésben
a haldokló arcot s a már halottat? Mindaz vagyok, ki már nincs. Elveszetten, ez elveszett nép vagyok itt ez esten.
|