This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Lugones, Leopoldo: 12. Áldozati máglya (A tizenkét gyönyör) (12. Holocausto (Los doce gozos) in Hungarian)

Portre of Lugones, Leopoldo

12. Holocausto (Los doce gozos) (Spanish)

Llenábanse de noche las montañas,
y a la vera del bosque aparecía
la estridente carreta que volvía
de un viaje espectral por las campañas.

Compungíase el viento entre las cañas,
y asumiendo la astral melancolía,
las horas prolongaban su agonía
paso a paso a través de tus pestañas.

La sombra pecadora a cuyo intenso
influjo arde tu amor como el incienso
en apacible combustión de aromas,

miró desde los sauces lastimeros,
en mi alma un extravío de corderos
y en tu seno un degüello de palomas.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.poesi.as/ll051232.htm

12. Áldozati máglya (A tizenkét gyönyör) (Hungarian)

A hegy megtelt az éjszakával, és lenn
az erdő alján nyikorogva tűnt fel
egy ökrösszekér, mint valami bűnjel,
szellemútjáról térvén meg a réten.

Nád ringott a lábához-kushadt szélben,
s felöltve mind e bút, csillagszemükkel,
halódó órák csepegtek, mint szűrt tej,
sűrűszövésű pilládon fehéren.

A bűnös árny, amelynek olajától
tömjénfüstös szerelmed zöldje lángolt,
most hamvadt illat-parazsakkal telten

a fűzfán ül s új áldozatra vár itt,
lesve lelkem eltévedt báránykáit,
s a leölt fehér galambot öledben.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationA. L.

minimap