This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Machado, Antonio: A legyek (Las moscas in Hungarian)

Portre of Machado, Antonio

Las moscas (Spanish)

Vosotras, las familiares,

inevitables golosas,

vosotras, moscas vulgares,

me evocáis todas las cosas.

 

¡Oh viejas moscas voraces

como abejas en abril,

viejas moscas pertinaces

sobre mi calva infantil!

 

¡Moscas del primer hastío

en el salón familiar,

las claras tardes de estío

en que yo empecé a soñar!

 

Y en la aborrecida escuela,

raudas moscas divertidas,

perseguidas

por amor de lo que vuela, 

 

—que todo es volar—, sonoras

rebotando en los cristales

en los días otoñales...

Moscas de todas las horas,

 

de infancia y adolescencia,

de mi juventud dorada;

de esta segunda inocencia,

que da en no creer en nada,

 

de siempre... Moscas vulgares,

que de puro familiares

no tendréis digno cantor:

yo sé que os habéis posado

sobre el juguete encantado,

sobre el librote cerrado,

sobre la carta de amor,

sobre los párpados yertos

de los muertos.

 

Inevitables golosas,

que ni labráis como abejas,

ni brilláis cual mariposas;

pequeñitas, revoltosas,

vosotras, amigas viejas,

me evocáis todas las cosas.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.analitica.com/bitblioteca

A legyek (Hungarian)

Legyek, családias lények,

mohóságtokkal igézők,

közönségesek, szegények,

minden dolgot felidézők.

 

Ó, ti vén legyek, falánkok,

mint áprilisban a méh,

milyen kitartóan szálltok

csecsemő fejem fölé!

 

Vén legyei a csömörnek

A családi lak ölén,

nyárdélután ott köröztök,

hol álmodni kezdtem én!

 

S gyűlölt iskolámba szálltok,

sebesebben, mint az álom,

vágyva vágyom

mindenre, mit szállni látok,

 

bennem csengés-bongás támadt,

ablaküvegre verődve

emlékeztettek az őszre...

Legyei minden órának,

 

gyerekségnek, kamaszkornak.

aranyszínű ifjuságnak,

és annak, mi eljő holnap,

a végső ártatlanságnak

 

hírvivői... Ti szegények,

akikről nem dalol ének,

nem őrzik meg híretek,

odaszálltok, mint hű árnyék

ahol az imádott játék,

vagy a becsukott könyv vár rég

szerelmes levélköteg,

hunyt szemhéja a halottnak

hí maholnap.

 

Mohóságtokkal igézők,

nem dolgortok, mint a méhek,

nem vagytok pillangók, fénylők,

kicsiny, lázongó merénylők,

öreg barátnék, szegények,

minden dolgot felidézők.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap