This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Mira de Amescua, Antonio: Un labrador a su amada

Portre of Mira de Amescua, Antonio

Un labrador a su amada (Spanish)

Deja espantos y temores,
Catalina; ¿qué te falta?
Que en alas de mis amores
Iré a la sierra mas alta
Por metales ó por flores.

¿Quieres que trepando vaya,
Por los brazos de esa haya
Y baje de sus pimpollos
De una tórtola los pollos
A que jueguen en tu saya?

¿Quieres que descienda á un rio.
Hijo de un risco de Cuenca,
Y en él mi valiente brío
No deje anguila ni tenca,
Ni pez argentado y frío,

Que no venga a palpitar
Sobre esta yerba y a dar
Un salto y otro del suelo,
Pensando que coge el vuelo
Para arrojarse a la mar?

¿Quieres que a ese girasol
Bajen las aves pintadas
Que vuelan en caracol,
Y parecen, remontadas,
Que son átomos del sol?

Si quieres que en este prado
Se crucen arroyos bellos,
De leche y humor cuajado.
Exprimiré alegre en ellos
Las ubres de mi ganado.

Si quieres ver el enero
Hecho octubre placentero,
Viertan mis cubas su mosto;
Y si quieres verle agosto,
Desataré mi granero.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://hemeroteca.abc.es

Egy földműves szól kedveséhez (Hungarian)

Catalina, ne rémülj meg,
mondd el, mi bánt, mi hiányzik?
Szerelmem szárnyán repüljek
fel a magas sziklaszálig,
hogy hajadba rózsát tűzzek;

Mit kérsz? Órjás bükkfa áll itt,
kússzak a legfelső ágig,
és a fészekből titokban
a kis gerlicét lehozzam?
Nézd csak, szoknyád fodrán játszik.

Mit kérsz? Hálómat levittem
a folyóhoz, völgy fiához,
habjaiba ha mentem,
ezüsthasú halat, rákot
többé sose látsz a vízben;

még a füvön se verdesne,
farka se verjen kezedre,
uszonyával meg ne sértsen,
ne gondolja, hogy röptében
beleugrik a tengerbe!

Mit kérsz? A napraforgóra
most tarka madarak szállnak
hosszú csíkban kanyarogva,
s úgy röppen fel a madárhad,
mint a fénylő Nap atomja!

Ha akarod, a mezőkőn
gyönyörű patakok folynak
tejből, tiszta harmatcsöppből,
s tehénkéink tejét holnap
fehér habjaiba töltöm.

Október lángját lobogva
januárban eléd hozza
a hordóból kicsordult must,
s ha látni vágyod augusztust,
bevezetlek magtáromba.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap