Mistral, Gabriela: El placer de servir
El placer de servir (Spanish)Toda naturaleza es un anhelo de servicio. Sirve la nube, sirve el viento, sirve el surco. Donde haya un árbol que plantar, plántalo tú; Donde haya un error que enmendar, enmiéndalo tú; Donde haya un esfuerzo que todos esquivan, acéptalo tú. Sé el que aparta la piedra del camino, el odio entre los corazones y las dificultades del problema.
Hay una alegría del ser sano y la de ser justo, pero hay, sobre todo, la hermosa, la inmensa alegría de servir. Que triste sería el mundo si todo estuviera hecho, si no hubiera un rosal que plantar, una empresa que emprender.
Que no te llamen solamente los trabajos fáciles ¡Es tan bello hacer lo que otros esquivan! Pero no caigas en el error de que sólo se hace mérito con los grandes trabajos; hay pequeños servicios que son buenos servicios: ordenar una mesa, ordenar unos libros, peinar una niña.
Aquel que critica, éste es el que destruye, tu sé el que sirve el servir no es faena de seres inferiores. Dios que da el fruto y la luz, sirve. Pudiera llamarse así: "El que Sirve".
Y tiene sus ojos fijos en nuestras manos y nos pregunta cada día: ¿Serviste hoy? ¿A quién? ¿Al árbol, a tu amigo, a tu madre?
|
A szolgálat (Hungarian)A természetben, mindenben a szolgálat vágya él. A szél szolgál, a víz szolgál. Ha fát találsz, ültesd el magad! Ha hibát találsz, javítsd ki magad! Ha olyan feladatot, amit mindenki kikerül, vállald föl magad! Az utat gyakran kövek torlaszolják, gyűlölködésből, de szíveddel megoldhatod a nehéz gondokat.
Öröm jónak és egészségesnek lenni, ám még nagyobb öröm szolgálni tudni. Milyen szomorú volna, ha a világ vágyná azt a rózsabokrot, ami el sem plántáltatatott.
Ne csak a könnyű feladatok hívjanak, ez olyan szép, hogy mások kikerülik! Ne hidd, hogy csak a nagy szolgálat érdem, az apró szolgálat öröme is létezik; például amikor meglocsolod a kertet, rendet raksz a könyvek közt, vagy megfésülöd egy kislány kócos haját.
Ne hidd tévesen, hogy szolgálni csupán kisemberek dolga! Az életet és fényt adó Isten is szolgál, s joggal hívhatnánk akár így: Ő, aki szolgál.
Naponta néz kezünkre s kérdezi: szolgáltál-e ma? Kit? Egy fát? Barátot? Édesanyád?
|