Ridruejo, Dionisio: A la piedra del molino
A la piedra del molino (Spanish)El recto andar del agua prisionera se hizo circulo y copla en tus ardores pan de roca, en tu danza molinera, alegres de tus albas mis rumores,
Sol de espigas, tus labios giradores, labios del llanto, pesadez ligera, enmudecen tu amarga primavera, luna muerta en el llanto de las flores,
Hoy te miro, descanso del camino moneda del recuerdo abandonada en la quieta nostalgia del molino,
Ciclope triste el ojo sin mirada y la forma andadora sin destino, en el eje del aire atravesada.
|
Egy földön fekvő malomkőhöz (Hungarian)A rab folyó nyílegyenes folyása körré hajolt köréd s győzted te tűzzel: szikla-kenyér, vad, őrlő táncod járva hajnalaiddal zúgó kínját űzd el!
Kalászok naptányérja, nem derülsz fel, forgó, csikorgó ajkaid lezárva; a síkság ajka hív s tunyán terülsz el, holt hold! Sirat virágok zokogása.
Mint útra dőlt vándort, csodállak itt meg, emlékpénz vagy, mely elgurult a porba, nem érzed a körforgás kerge vágyát.
Szomorú szörny, szemedben nincs tekintet, eltűnt a cél, bár régi még a forma, - tengelyeden a szél dudolva jár át.
|