Vega, Lope de: Halálba tartok (Voy a la muerte in Hungarian)

Voy a la muerte huyendo de la vida,           

dulce señora mía, de tal suerte                     

que la memoria de volver a verte,                 

desconfiado, la esperanza olvida.                 

Ya no es posible que consuelo pida  

a tu crueldad, porque el rigor me advierte               

que quien allá no pudo enternecerte,            

¿qué podrá ausente y la ocasión perdida?                

Esa joya te envío, no te espantes                  

de que, partiendo en lágrimas deshecho,

me retrate en firmezas semejantes.               

Por ser el dios de Amor ponle en el pecho               

por ver si puede Amor hecho en diamantes             

romper un pecho de diamantes hecho.

Halálba tartok, sarkamban az élet.

Ó, édes úrnőm, lelkemben az eszme,

hogy viszontlátjuk egymást, csüggedezve

mond immár búcsút minden jóreménynek.

Én vigaszért nem hajtok fejet-térdet

gőgöd előtt: konok fagyod keresztje

még láttomra sem olvadt, s íme, messze

szakadva tőled, célomhoz hogy érjek?

Küldöm ez ékkövet; meg ne riasszon,

hogy távoztában aki könnyezett,

most vissza ilyen ravaszdin lopakszom.

Vedd, Ámor isten, és keblére tedd!

Lássuk, vajh megtöri-e, gőgös asszony,

Ámor gyémántja gyémánt kebledet!