Vakítóan fehér inget
vett fiatal
testére, mely a fürdőnek
rózsásan még búcsut intett.
Keze ölében nem tudja:
mit is akar.
Ó, azt a jelet lemosta
benn a fürdő!
Megfeszül telt, izzó teste.
Hőségtől hogy csillog most a
szeme! Haját hátraveti:
kivirult nő.
Ó, ha tudnák, ó, ha tudnák
azt az órát,
mikor magát esztelenül odadta:
végighurcolnák az utcán,
hótestét véresre vernék,
eltipornák.
Ó, mosta ő, fürdette ő
forró gőzben
melle ért almáját, csípője hajlását:
a víz a férfi vakmerő
szája nyomát feloldotta
forró gőzben.
Még mámorba visszahúzza
saját teste.
Másokkal mit is törődne!
Lágy, nyíló és rózsás húsa
csak azé már, ki szépségét
észrevette.
Vakítóan fehér inget
vett fiatal
testére, mely a fürdőnek
rózsásan még búcsut intett.
Keze ölében - nem tudja:
mit is akar.