Depestre, René: Singer varrógép (La Machine Singer in Hungarian)
La Machine Singer (French)Une machine Singer dans un foyer nègre, arabe, indien, malais, chinois, annamite, ou dans n'importe quelle maison sans boussole du tiers monde c'était le dieu lare qui racommodait les mauvais jours de notre enfance. Sous nos toits son aiguille tendait des pièges fantastiques à la faim, son aiguille défiait la soif. La machine Singer domptait des tigres la machine Singer charmait des serpents elle bravait paludismes et cyclones et cousait des feuilles à notre nudité. La machine Singer n'était pas tombée des dernières pluies du ciel : elle avait quelque part un père, une mère, des tantes, des oncles, et avant même d'avoir des dents pour mordre elle savait se frayer un chemin de lionne. La machine Singer n'était pas toujours une machine à coudre attelée jour et nuit à la tendresse d'une fée sous-développée. Parfois c'était une bête féroce qui se cabrait avec des griffes et qui écumait de rage et inondait la maison de fumée et la maison restait sans rythme ni mesure la maison cessait de tourner autour du Soleil et les meubles prenaient la fuite et les tables surtout les tables qui se sentaient très seules au milieu du désert de notre faim retournaient à leur enfance de la forêt et ces jour-là nous savions que Singer est un mot tombé d'un dictionnaire de proie qui nous attendait parfois derrière les portes une hache à la main !
|
Singer varrógép (Hungarian)Egy Singer varrógép egy néger, arab, annámi, indiai, kínai, maláj családban, vagy a harmadik világ bármelyik éhező házában; volt az isten, ki gyermekkorunk boldogtalan napjait megfoltozta. Tetőink alatt pattogó tűje fantasztikus csapdákat állított éhségünknek, dacolt szomjúságunkkal. A Singer varrógép tigriseket szelidített, a Singer varrógép kígyókat bűvölt, szembeszállt maláriával, ciklonokkal, mezítelenségünk köré levelekből s felhőkből varrt ruhát. De a Singer varrógép nem úgy hullt ám le, az égből! Volt egy anya, voltak nagybácsik, nagynénik, nővérek, kik ádázul óvták a Nap alatt. És még a foga sem nőtt ki, de már tudta, hogyan harapja ki jussát harmadik világbéli piacainkon. A Singer varrógépet azonban nem hajtotta éjjel-nappal gyöngédségével egy alulfejlett nő. Volt, amikor vadállatként meresztette karmait, megbokrosodott, habzott a pofája, befüstölte az egész házat, tűje, szíja dühbe jött - ilyenkor a ház népe faképnél hagyta a Napot És a bútorok beszéltek hozzánk, kik csak álltunk ott, mereven, üres tekintettel. S különösen a máskor oly vidám asztalok hirtelen oly elhagyatottnak érezték magukat sivatag-holt éhünk közepén, s szerettek volna gyermekként visszatérni hol fölcseperedtek, az erdőbe. És ilyenkor tudtuk, hogy a Singer egy ragadozó szótárból kitört szó, mi mindenütt ugyanazt jelenti: szörnyűséges szörnyű hóvégek, holt szezon, holt háznépe.
|