Péret, Benjamin: Mille fois
|
Mille fois (French)À Elsie
Parmi les débris dorés de l’usine à gaz tu trouveras une tablette de chocolat qui fuira à ton approche Si tu cours aussi vite qu’un tube d’aspirine tu iras loin derrière le chocolat qui bouleverse le paysage à la manière d’un soulier percé sur lequel on jette un manteau de voyage pour ne pas effrayer les passants par le spectacle de cette nudité qui fait claquer des dents aux boîtes de poudre de riz tomber les feuilles des arbres comme les cheminées d’usine Et le train passe sans s’arrêter devant une petite gare parce qu’il n’a ni faim ni soif parce qu’il pleut et qu’il n’a pas de parapluie parce que les vaches ne sont pas encore rentrées parce que la route n’est pas sûre et qu’il n’aime pas rencontrer des ivrognes ou des voleurs ou des flics Mais si les alouettes faisaient la queue à la porte des cuisines pour se faire rôtir si l’eau refusait de couper le vin et si j’avais cinq francs Il y aurait du nouveau sous le soleil il y aurait des pains à roulettes qui défonceraient les casernes de gendarmerie il y aurait des pépinières de barbe où les moineaux feraient l’élevage des vers à soie il y aurait dans le creux de ma main un petit lampion froid doré comme un oeuf sur le plat et si léger que la semelle de mes chaussures s’envolerait comme un faux nez en sorte que le fond de la mer serait une cabine téléphonique d’où personne n’obtiendrait jamais aucune communication
|
Ezerszer (Hungarian)Elsie-nek
A gázgyár aranysárga romjai között egy tábla csokoládét találsz mely elmenekül közeledő lépteidre Ha olyan gyorsan futsz mint egy tubus aszpirin akkor messze magad mögött hagyod a csokoládét mely a tájat földúlja egy lyukas cipő módjára melyre útiköppenyt hajítanak nehogy megijesszék a járókelőket e meztelenség látványával mely megvacogtatja a rizsporos dobozok fogait és lehullatja a fák leveleit mint a gyárkémények A vonat megállás nélkül elhalad a jelentéktelen kis állomás előtt mert nem éhezik és nem szomjazik mert esik az eső és nincsen esernyője mert a tehenek nem tértek még haza mert bizonytalan az út és nem akar részegekkel vagy tolvajokkal vagy zsarukkal találkozni De ha a pacsirták sorban állnának a konyhaajtónál hogy megsüttessék magukat ha a víz ellenállna nem keveredne a borral és ha öt frankom lenne Akkor valami új történne a nap alatt lenne kerekes kenyér mely lerombolná a csendőrkaszárnyákat lenne szakállfaiskola ahol a verebek selyemhernyókat tenyésztenének lenne egy kis fagyos lampion tenyerem gödrében sárga mint egy tükörtojás és olyan könnyű hogy a cipőm talpa elrepülne mint egy álorr úgy hogy a tenger mélye telefonkabin lenne ahonnan összeköttetést nem kapna soha senki
|
||||||||||||
