This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Péret, Benjamin: Csöngetnek (On sonne in Hungarian)

Portre of Péret, Benjamin

On sonne (French)

Un saut de puce comme une brouette dansant sur les genoux des pavés
une puce qui fond dans un escalier où je vivrais avec toi
et le soleil pareil à une bouteille de vin rouge
s’est fait nègre
esclave nègre fustigé
Mais je t’aime comme le coquillage aime son sable
où quelqu’un le dénichera quand le soleil aura la forme d’un haricot
qui commencera à germer comme un caillou montrant son cœur sous l’averse
ou d’une boîte de sardines entr’ouverte
ou d’un bateau à voiles dont le foc est déchiré

Je voudrais être la projection pulvérisée du soleil sur la parure de lierre de tes bras
ce petit insecte qui t’a chatouillée quand je t’ai connue
Non
cet éphémère de sucre irisé ne me ressemble pas plus que le gui au chêne
qui n’a plus qu’une couronne de branches vertes où loge un couple de rouges-gorges
Je voudrais être
car sans toi je suis à peine l’interstice entre les pavés des prochaines barricades
J’ai tellement tes seins dans ma poitrine
que deux cratères fumants s’y dessinent comme un renne dans une caverne
pour te recevoir comme l’armure reçoit la femme nue
attendue du fond de sa rouille
en se liquéfiant comme les vitres d’une maison qui brûle
comme un château dans une grande cheminée
pareille à un navire en dérive
sans ancre ni gouvernail
vers une île plantée d’arbres bleus qui font songer à ton nombril
une île où je voudrais dormir avec toi



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://melusine.univ-paris3.fr

Csöngetnek (Hungarian)

Bolhaugrás mint a kövezet bütykein táncoló talicska
lefelé ugráló bolha a lépcsőházban ahol szívesen élnék veled
és az üveg vörösborhoz hasonló nap
négerré változott
megkorbácsolt néger rabszolgává
Szeretlek ahogy a kagyló szereti fövenyét
ahol héjából kifejti valaki amikor a nap babszem alakú lesz
ami csírázni kezd mint egy kavics föltárva szívét a zápor idején
vagy félig nyílt szardiniás doboz alakú
vagy vitorláshajó alakú aminek leszakadt az orrvitorlája

Karod vadborostyán ékszerén a nap permetező zuhataga lennék örömest
az a kicsi bogár aki megcsiklandozott amikor megismertelek
Nem
ez a szivárványszín cukor-tiszavirág nem hasonlít rám jobban mint a fagyöngy a tölgyfa oldalán
aminek már csak egy zöldellő ágkoronája maradt s benne vörösbegypár lakik
Létezni szeretnék
mert nélküled alig létező rés vagyok csak a közeli barikád kőkockái között
Olyannyira mellkasomban érzem kebleidet
hogy két füstölgő kráter formálódik rajta mint rénszarvas a sziklabarlang falán
hogy befogadjon téged ahogy a páncél befogadja
a rozsdás mélyéről várt meztelen asszonyt
megolvadva mint az égő ház ablakai
mint kastély a tűzhányó hatalmas kürtőjében
hányódó hajóhoz hasonlóan
vasmacska és kormány nélkül sodródva
kék és köldöködre emlékeztető fákkal beültetett sziget felé
egy sziget felé ahol szívesen aludnék veled



Uploaded byP. T.
Source of the quotationP. J.

minimap