This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Valéry, Paul: Naissance de Vénus

Portre of Valéry, Paul

Naissance de Vénus (French)

De sa profonde mère, encor froide et fumante,
Voici qu’au seuil battu de tempêtes, la chair
Amèrement vomie au soleil par la mer,
Se délivre des diamants de la tourmente.
 
Son sourire se forme, et suit sur ses bras blancs
Qu’éplore l’orient d’une épaule meurtrie,
De l’humide Thétis la pure pierrerie,
Et sa tresse se fraye un frisson sur ses flancs.
 
Le frais gravier, qu’arrose et fuit sa course agile,
Croule, creuse rumeur de soif, et le facile
Sable a bu les baisers de ses bonds puérils ;
 
Mais de mille regards ou perfides ou vagues,
Son œil mobile mêle aux éclairs de périls
L’eau riante, et la danse infidèle des vagues.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttps://fr.wikisource.org

Vénusz születése (Hungarian)

Örvényanyjábol hűsen s gőzölögve
Viharon áttörve a teste felmerül,
A tenger éppen napra hányta keserűn,
A kínok gyémántjából lép ki nyögve.
 
Feldereng mosolya, majd hószín karján,
Mit sírva néz a véres vállú napkelet,
A nedves Thétisz gyöngysorai fénylenek,
Hosszú hajától borzong öle táján.
 
Harmatot hint a friss fövenyen, ha szalad,
Tátogó szomj-sóhajjal a könnyű salak
Beitta már csókját a szökellésnek,
 
De játszi szeme ezer szálló s álnok
Szikrát vegyít be a víznevetésbe -
A habok hűtlen táncán vészvillámok.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationSz. F.

minimap