Softić, Faiz: Ott (Tamo in Hungarian)

Tamo
Gdje su nam majke kukale
Za prvim, za najmilijim.

Tamo
Gdje svrake bjelorepe
Tjerasmo s naših oraha:
Huuuj, zloslutnice, daleko od našeg sela.

Gdje se rano lijegalo
Da se ne bi večeralo.

I gdje razjaren bik
Svježu humku na rogove diže
Ko da doziva onog
Ko mu je prvu šaku soli
U grlo sasuo.

Tamo
gdje sam prvi put
usnio kose
Svoje Hurije.

Gdje ljetnji snijeg
Bijel ko fistan
Hadžibegovice
Zaljulja na tek rasklasali ječam.

Tamo
Gdje huka gora
Pjesmu ispjevava
Koja se ko ozeblica
Prima za moju utrobu


Tamo
Gdje se moja sestra
(Odavno već sa zemljom sjedinjena)
Umivala vodom u kojoj se svunoć kiselio bejturan –
Da zamiriše dragom prvo veče.

Tamo gdje se moj otac snizao s nogu
Kad sam prvu diplomu pružio
I poljubio mu crnu ispucalu ruku:

Hvala ti, o sveta ruko moga oca!

Tamo gdje se čeka
Otvorenje Nebesa
I gdje komšija komšiji
Za podlanicu zemlje nerodilje,
Zemlje Nesretnice,
Uzima život
ko da ubere tek zarudjelu trešnju.

Tamo gdje kletva
Na treće koljeno pada i

gdje se jeo mlad bukov list.

Tamo,
Gdje se pobačeno dijete,
Na mjesečini krišom ukopava
U odorak.
Dok iznad njegove sakrivene humke
Majka čupa prsa
Ko da ga hoće nadojit
Za vječnost.

Tamo je moja,
U korov
Zarasla kuća.

Ott
Ahol anyuskáink az elsőt,
A legkedvesebbet elsiratták.
 
Ott
Ahol a fehérfarkú szarkákat
Diófánkról kergettük:
Hess, vészhozó, távol a falunktól.
 
Ahol az ágyba korán mentek,
Mert vacsorára nem tellett.
 
És ahol a felbőszült bika
Szarvára szúrta a friss hantot
Mintha azt szólítaná
Aki torkába az első marék
Sót szórta.
 
Ott
ahol először
álmodtam
Huriám hajáról.
 
Ahol a nyári hó
Hadzsibégné
Fehér rokolyájaként lebben
a kalászba borult rozson.
 
Ott
Ahol a hegymoraj
Bennsőmben
Megnyugvó
Dalokat dalol.
 
Ott
Ahol nővérem
(Már régen a földdel egyesült)
Az éjjel zsályát áztatott vízben mosakosott –
hogy illatával az első este kedvesét igézze.
 
 
Ott ahol apám leroskadt
Mikor az első diplomámat átnyújtottam
És kérges, fekete kezét megcsókoltam:
 
Köszönet szent kezednek, apám!
 
Ott ahol a Menny
Tárulására várnak
És szomszéd a szomszéd,
Egy talpalatnji terméketlen földért,
Szerencsétlen Földért
Életét veszi,
mintha pirosodó cseresznyét szedne.
 
Ott ahol az átok
A harmadik nemzedékre szakad és
 
ahol a fiatal bükk levelét fogyasztják.
 
Ott
Ahol az elvetélt gyereket
A sírgödörbe holdtöltekor
titokban temetik.
És az anya a rejtett sír felett
Mellét szaggatja,
Mintha az öröklétre
szeretné szoptatni.
 
Ott az én
Kóróval
Benőtt házam.