This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

The page of Balázs József, Hungarian biography

Image of Balázs József
Balázs József
(1944–)
 

Biography


Balázs Józsefnek az irodalomtörténeti érdemen jóval túlmutató bravúrja az, hogy mindennek a jelenig nyúló históriai tanulságait volt képes megszólaltatni, összetéveszthetetlenül magyar (sors)történelmi bázison. A század elejéig hátrált vissza az időben, a kiválasztott szeletek a mából nézve akár csomópontoknak is tekinthetők (még a Koportos „meséje” is), e latens trilógia elmondanivalója onnét ered, ahonnét a század magyar történelmének az összes nyomorúsága is, nem előzmények nélkül persze. Az 1914–1920 közötti esztendőkig, amikorra „minden egész” végképp (el)széttörött az országgal együtt, szét az önmagunk sorsára való rálátás és az önmagunkkal való szót értés lehetősége is, így aztán – változatos fénytörésekkel bár – velünk minden, de minden rendre megismétlődik. A szerző ezt a belülről áttörhetetlen, önmagába záródó históriai és tudati „kört” fogta vallatóra a maga eszközeivel, és sugallt olyan modellt is egyben, amely a magyar történelem – s vele a nemzeti önismeret – föloldhatatlan csapdahelyzeteinek a sorozatáról tanúskodik a maga létezési módjával. Az autentikus lét emberi – és nemzeti – igénye csak vágyként vagy reménységként élhet itt e tájon, de mindennek beköszöntére pillanatnyilag igencsak csekély az esélyünk. Lehet, hogy Balázs József regényeinek „egynemű” poétikai eszközei már nemigen, de szavának tudati és morális konzekvenciái változatlanul érvényesek, mint ahogy e „helyzetek” következményeit is nyögjük mind a mai napig. A dolog ugyanis úgy áll, hogy nincsen itt egyedül érvényes megoldás, csak „naivan tiszta” vágyaikkal és szenvedéseikkel példát – erőt? – adó (névtelen) hőseink, valamint újra meg újra reánk mért „helyzeteink” vannak sorra-rendre, amelyekről – mellesleg szólván – már jó ideje nem óhajtunk tudni (újabb irodalmunk jó része sem igen óhajt). Balázs József életművének végső morális alapja és parancsa valahol e szálkeresztek metszéspontján keresendő talán.

http://www.kortarsonline.hu/0009/npalj.htm
Literature ::
Translation ::

minimap