Baka István: Ai poeti di fine secolo (A századvég költőihez in Italian)

A húsként pirosló alkonyatot
ellepték csillag-kukacok, - hiába
vágjuk a holdfényt hagymakarikákra:
nem nyomja el a rothadásszagot.

(1980)

Il tramonto rosseggiante come la carne,
avevano pervaso le stelle - vermi, - invano
tagliamo la luna in rondelli di cipolla:
non maschera l’odore della putrefazione.

(1980)