Benő Attila: (mezzogiorno) ((dél) in Italian)

Életútjának

feléhez ért már a nap.

Közelít a lejtő.

        *

Holnap fölkel egy

másik nap. Homokszemcsék

újra fényt isznak.

        *

Kimért sivatag.

Hogyha szavad elapad,

szél se éledez.

        *

Becsukod szemed:

két nap izzik idebent

a szemhéj alatt.

        *

Nőnek, kúsznak a

gyökerek a magasból.

Lent rügy fakadna.

        *

Hetedhét határ.

Szárnyait bontja szemed.

Nyugtot nem talál.

        *

Elsimult nyomok.                               

Harsány karaván útját

homok nem őrzi.

Il Sole è giunto alla metà

del suo percorso di vita.

S’avvicina il declino.

              *

Domani sorge

un altro Sole. I granelli di sabbia

berranno luce nuovamente.

               *

Un deserto misurato.

Se esauriscono le tue parole

neppure il vento rinasce.

                *

Chiudi gli occhi:

all’interno sotto le palpebre

due soli roventi.

                 *

Dall’alto crescono,

strisciano le radici.

Qua giù spunterebbero germogli.

                  *

Confini distanti.

Il tuo occhio dispiega le ali.

Non trova pace.

                  *

Tracce spianate.

La via della carovana chiassosa

la sabbia non custodisce.