Csehy Zoltán: Ja, Ladislav Listi (Én, Liszti László in Serbian)

Portre of Csehy Zoltán

Én, Liszti László (Hungarian)

Ki írná meg életem regényét 250 oldalon?
Részletezve minden perverziót, fekete misét?
Szenvtelenségben tegyen túl mindenen,
s legyen pontos, akár a Biblia.

Az első fejezet címe ez legyen:
Liszti László, a vérszomjas szodomita.
A leírás olyan pontos legyen,
ha felolvassák, hasson úgy,
akár egy alkimista varázsformula vagy egy őszinte pápista fohász.
Nevezze néven társaim a kéjben:
Jancsit, a fiatal, mézes húsú szőke inast,
unokatestvérem, Liszti János Kristóf szolgáját, a hamvas rozmaringot,
Girgellt (ó meddig csábítgattam! mennyi mágia,
férfias varázslat),
a beszari, hangos Dudás Györgyöt,
és hát az égi amethystust,
a szép Szentpéterit, persze.

Aztán kell egy fejezet a csecsemőgyilkosságokról
(volt pár),
a médiát, az utókort érdekli az ilyesmi,
s határtalan sikollyá fűszerez minden gügyögést.
A bécsi és a pozsonyi
kurvákról se feledkezz meg, ezt a fejezetet
illusztráld metszetekkel, legyenek rajta combok,
áradjon ki mindből a rossz szag, a betegség szele,
s jelöld az alkímia rendje szerint titkos jelekkel a kéjek fajait,
melyekben sosem volt igazán részem.

Én, Liszti László, hazafias szodomita,
ezt hagyom tinéktek: őrizzétek emlékezetetekben
életrajzom bármely fejezetét,
s akár kereszt tövébe a fekete kakast én,
ássátok bele életeiteket az enyém sírjába,
s ha kísértetek bennem, az öt érzék roppant, barokk
várkastélyában, ne szégyelljetek mást, csak
a gyáva alázatot.

Írd meg: Zrínyi voltam, a Magyar Márs költője,
vele egy a legfőbb szerelemben,
s túlnőttem rajta, mint akaraton a tett.
Hazug, ki mást állít,
s mit sem tud Jupiter rendeléseiről.
A könyv térjen ki érdemeimre is, hazudjon, ha kell,
az erénykatalógus akkor szép,
ha teljesen hiteltelen, s mert másmilyen úgysem lehet,
fogd velős rövidre, kurziváld,
heréld ki, ha kell, akár a lovat.

Valahogy fejezd be,
írd meg, hogy lefejeztek, Bécsben,
egy roppant téren, mert hamis pénzt verettem,
s az első sorban sírtak szerelmeim, a gyertyákkal
jöttek a bécsi kurvák, hogy megvilágosodott az ég,
majd nagy, unalmas,
fekete varjak lepték el,
s az iszonyatos krákogásban semmi sem hallatszott.

Ez így éppen elég,
ne fáradj újabb ötletekkel,
vagy ha mégis: mérgeztem is,
s véremből, mely a pallos alatt kifolyt,
démonok sarjadtak, s elevenen fojtottak meg két szüzet.
Á, ezt úgysem hinnék el.
Vagy mégis?



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://vmek.oszk.hu

Ja, Ladislav Listi (Serbian)

O mom životu ko bi napisao roman od 250 stranica?
Potanko iznoseći svaku perverziju, crnu misu?
Neka bude beskrajno ravnodušan
i tačan poput Biblije.

Neka naslov prvog poglavlja bude:
Ladislav Listi, krvožedan sodomit.
Nek bude toliko tačan opis,
da kad naglas čitaju, neka deluje
kao čarobna frula alkimista ili iskren uzdah papiste.
Moje drugare u slasti nek po imenu spominje:
Ivicu, mladog, medenomesnatog, blondog šegrta,
mog sinovca, slugu Kristofa Jovana Listija, pepeljastog ružmarina,
Girgelu (o, koliko sam nju mamio! koliko čarolija,
odvažnih vradžbina),
prezavog, glasnog Đura Dudaša,
i nebesku ametistu,
lepotu iz Petrovgrada, naravno.

Potom treba jedno poglavlje o čedomorstvima
(bilo je nekoliko),
medije, potomstvo tako nešto interesira
i svako tepanje u bezgraničan krik začini.
Nemoj zaboraviti
ni drolje Beča i Bratislave, rezbarijama ilustriraj
ovo poglavlje, sa bezbroj butina,
neka se iz svega vonj širi, vetar bolesti,
te prema redu alkimije vrste slasti tajnim znacima označi,
u kojima ustvari udela nikad nisam imao.

Ja, Ladislav Listi, patriot sodomit,
to vam ostavljam: sačuvajte u mislima
bilo koje poglavlje mog životopisa,
i kao što sam ja crnog petla u podnožje raspeća,
svoje živote u moj grob ukopajte,
i ako ste u meni, u ogromnom, baroknom zamku pet osetila
dovedeni u iskušenje, ni zbog čega drugog nemojte se stiditi
sem bedne poniznosti.

Napiši: bio sam Zrinski, pesnik Mađarskog Marsa,
isti on u vrućoj ljubavi,
i prerastao ga kao delo htenje.
Laže ko nešto drugo tvrdi
i ništa ne zna o porukama Jupitera.
Knjiga nek i na moje zasluge osvrne, ako treba, nek laže,
katalog vrlina tad je lep
ako je u potpunosti nerealan, a drugačiji ni ne može biti,
što više skrati, apostrofiraj,
ako treba, škopi, kao konja.

Završi nekako,
napiši da su mi u Beču odrubili glavu,
na nekom velikom trgu jer lažnog novca kovao,
u prvom redu moje ljubavi plakale, svećem
uličarke iz Beča došle, i nebo se prosvetlilo,
pa velike, dosadne,
crne vrane preplavile
i u užasnom gračanju ništa se nije čulo.

Ovo je sasvim dovoljno,
nemoj se novim idejama zamarati,
a ako ipak: i otrovao sam,
s mojom krvlju koja je pod palošem iscurila,
demoni su se rodili i dve device ugušili.
Jok, to ne bi poverovali.
Ili ipak?



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://feherilles.blogspot.com

minimap