Csoóri Sándor: Preghiera barbarica (Barbár imádság in Italian)

Portre of Csoóri Sándor

Barbár imádság (Hungarian)

Kisimíthatatlan ráncú kő,
anya-világosságú szikla,
fogadj méhedbe vissza.
Tévedés volt a születésem;
én a világ akartam lenni:
oroszlán és fagyökér együtt,
szerelmes állat, nevető hó,
a szél eszméje és a magasság
széjjel csurgatott tintafoltja –
s lettem felhőbe vesző ember,
egyetlen út királya,
hamu-csillagú férfi
s amit magamban egyesítek,
rögtön megoszt, mert mulandó
s csak sóvárgásomat csigázza…
Kisimíthatatlan ráncú kő,
anya-világosságú szikla,
méhed küszöbe előtt állok.



PublisherMagvető & Szépirodalmi Könyvkiadó
Source of the quotationJóslás a te idődből

Preghiera barbarica (Italian)

Pietra dalle rughe non spianabili,
roccia con la luminosità d’una madre,
riaccoglimi nel tuo grembo.
La mia nascita è stato un errore;
io volevo diventare il mondo:
un insieme di leone e radice dell’albero,
animale innamorato, neve ridente,
l’idea del vento e dell’altezza
sparpagliata macchia d’inchiostro –
sono diventato un uomo perso nella nuvola,
re d’unica strada,
uomo dalla stella di cenere,
e mentre dentro di me collego,
condivide subito, perché è fugace,
solo il mio struggimento tormenta…
Pietra dalle rughe non spianabili,
roccia con la luminosità d’una madre,
sulla soglia del tuo grembo sono in attesa.
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap