Csoóri Sándor: Senkid, barátod

Portre of Csoóri Sándor

Senkid, barátod (Hungarian)


Lengyelország: villámsújtotta Krisztus-szobor,
megfeketedő sebeid körül
cirkál a júliusi napfény
s legyek csókolgatják a csontodat újra.

Rosszkedvű vagyok érted,
mintha egy büdös kamrában feküdnék én is letaglózva
s korpaleves tükrében
néznék egy szegfűszálat.

Lehetnék Rákóczi kis úrfid, lovatlanul,
templomaid falát támasztó diák,
hársfaillatú katona, aki most ér csak haza
egy hosszúra nyúló háborúból,
halottai a földben, ruha nélkül,
s fölötte fecskék, bódult bogarak
és romvárosok égre vágódó füst-kalapja –
dehát kid vagyok, nagyhitű, sápadt ország?
Senkid, barátod, csalános magyar,
ki címeres utcáidon lődörög áfonyaízű délben
s igaz gyászában is
szeretőt keres magának lányaid közül,
mert érinteni akar,
mert szorítani,
tombolni veled levél- és sugár-zenére,
tűrni a poshadt cékla szagát órákon át
a zöldségbolt előtt,
tűrni a tűrhetetlent,
a legvadabb reményért sorban állva.


PublisherUnikornis Kiadó
Source of the quotationCsoóri Sándor válogatott versei

No Kin of Yours, Just A Friend (English)


Poland: lightning-struck Christ statue,
the July sunlight patrols
your blackening wounds
and flies again kiss your bones.

I sulk for you,
as though I, too, lay felled in some stinking pantry
and stared at a lone carnation
in the mirror of bransoup.

I could be Rákoczi, your little lord, without a horse,
a student leaning against the walls of your church,
a linden-scented soldier who arrives home
only now from a long war,
his dead ones in the ground, unclothed,
and above him stunned bugs, swallows
and the smoke-hats of ruined cities shooting against the sky –
but who am I to you, great-faithed, pale country?
No kin of yours, just a friend, a nettled Hungarian
who loafs about your emblazoned streets in a huckleberry-
tasting noon,
who, even in his sorrow,
looks for a lover among your daughters;
for he wants to touch,
he wants to embrace,
to rave with you to leaf- and sunbeam-music,
to endure the putrid beetroot's stink for hours
in front of the grocer's,
to endure the unendurable,
standing in line for the wildest hope.


Source of the quotationSelected Poems. Fort Worden State Park, Washington State : Cooper Canyon Press, 1992. p. 45.

minimap